Jive

Ez  a  tánc Amerikából származik, de elmondható róla,  hogy  sokféle  egymással rokonságban  álló  afro-amerikai  elődje volt. A  harmincas  évekből  a  lindi hop, blues, és a swing;  a negyvenes   évekből  a   boogie-woogie,  a  jitterburg,  és   a bebop. Rokonságban áll  a  rock & rollal  is, bár ez a tánc  nem tekinthető a  jive elődjének, mivel a jive már előbb kialakult,  mint a rocky.  Ezen táncok  ereje  a  zenéjükben rejlett.

 

 

 

Aki meghallotta, nem  bírta megállni, hogy ne mozogjon rá. Amerikai katonáknak köszönhető, hogy a jive elődei eljutottak  Európába  is. Természetesen a fiatalok körében hamar nagy népszerűségre tett szert. A háború után a boogie-woogie vált uralkodóvá, ám voltak olyanok, akiknek nem tetszett, és finomítani szerettek volna rajta. Az angolok vállalták ezt a feladatot: lassítottak a zenéjén, és egy elegánsabb mozgásformát adtak a lendületes táncnak, amely a jive nevet kapta. 1968-ban felvették a versenytáncok közé.  A tánc karaktere fiatalos, ritmusos és vidám. A párok könnyedén, mégis gyorsan lépnek tánc közben, amivel kiemelik a zenei hangsúlyokat, s visszaadják a zene ritmikáját.

 

Jellemzői:

  • Zenéje: gyors, lendületes, vidám
  • Üteme: 4/4-es
  • Jellegzetes hangszerei: a dob, a trombita és a gitár

 

Jive zene:

Jive – Choo Choo Ch’Boogie

Jive – Szellem az égen

La Banda – Tequila